Gézer
Gézer (héb. ’elzárt terület’): város Kánaánban. Termékeny területen feküdt, az Egyiptomtól É-ra vezető karavánút mentén; bővizű forrásai voltak. III. Tuthmószisz elfoglalta és megerősítette. Az amarnai korszakban és a Kr. e. 13. sz.-ban független volt, később újra egyiptomi uralom alá került. Józs 10,33; 12,12: Izr. fiai legyőzték ~ királyát. 16,3; 1Krón 7,28 szerint Efraimnak jutott örökrészül; levita, ill. ® papi város volt (Józs 21,21; 1Krón 6,52); sokáig nem került Izr. fiainak birtokába (Józs 16,10; Bír 1,29); G. E. Wright szerint a Kr. e. 12. sz.-ban filiszteus uralom alatt éltek a zömben kánaáni lakosok, s csak úgy lett Izr. fiaié, hogy az egyik egyiptomi király a 21. dinasztiából (talán II. Pszuszennész) átengedte Salamonnak hozományképpen. Salamon megerősítette (1Kir 9,15 kk.). Az ország felosztása után az É-i részhez került (Józs 16,1; 1Krón 7,28); Sisák fáraó (ur. Kr. e. 945–924) elfoglalta és lerombolta. Ezt csak sokára heverte ki; később ® Seféla többi részével együtt beleolvadt az asszír birodalomba. Királyi korsópecsétekből arra lehet következtetni, hogy Jozija idejében átmenetileg Júdea kezén volt. Hadászati szempontból fontos helyen feküdt, ezért a Makkabeusok korában sokat küzdöttek érte. ® Bakchidesz megerősítette (1Mak 9,52), de Simon elfoglalta (13,43; 14,7.34; 15,28.35). Maradványaira Tell Dzsezerben bukkantak rá. Az ásatások során (1902–05, 1907–09) felszínre került egy kánaáni kultikus hely, a királyi nekropolisz, egy vízvezeték, különféle szövegek (parasztkalendárium, ® naptár; asszír ékírásos agyagtáblák, cserépdarabokon ősi alfabetikus írás). Az ún. Makkabeus-vár eredetileg salamoni kapuerőd lehetett. A hellén időből egy olajprés került felszínre. A 7 gör. és héb. írásos határkő (a 7. felszínre kerülésének ideje: 1964) a Kr. e. 100 k.-i. időből még nincs kellően megfejtve. 1934: több barlanglakást is találtak (trogloditák). Az 1965 után folytatott ásatások során a bronzkori maradványokat (Kr. e. 1850–1700: torony alapzata a DNy-i kapu alatt; Kr. e. 1650–1550: meredek bástyaudvar) és a salamoni erődöt vizsgálták; közben Nebukadnezár pusztításaira is fény derült.
60. III. Tiglat-Pilleszer Gézert ostromolja. Látható az erődítmény kettős fala tornyokkal és párkányokkal, egy ostromgép és egy nagy hordozható pajzs, mögötte egy íjász. Relief Kalachból
