Hacor
Hacor: város Galilea É-i részén az egykori tengerhez vezető út (® Via Maris) mentén. Józs 11,1–13: Józsue megtámadta és legyőzte ~ királyát, Jabint és szövetségeseit. 1Kir 9,15: Salamon kiépítette. 2Kir 15,29 kk.: Tiglat-Pilleszer betört Izr.-be és ~t is elfoglalta. 1Mak 11,67–74: II. Demetriosz ellen hadba vonulva Makkabeus Jonatán ~ síkságán táborozott. – A várost Kr. e. 2700–150 között lakták. Nevével először egy Kr. e. 18. sz.-ból való egyiptomi szövegben találkozunk. Virágkorát a hikszoszok idejében élte; ekkor az ország legnagyobb városa volt (lakosainak száma elérte a 40 000 főt). A mari szövegek úgy említik mint fontos útvonalon fekvő várost. A III. Tuthmószisz, II. Amenophisz és I. Szethosz által legyőzött városok listáján és az ® amarnai levelekben is szerepel. A késő bronzkori várost Józsue rombolta le (Kr. e. 1230 k.). – Ma Tell-Hacor, arabul Tell el-Kedach. Az ásatások során (1955–58, 1968–69) felszínre került: kapu, falmaradványok Salamon idejéből, citadella, oszlopos raktárépület Acháb korából, villa Jerobeám idejéből, 30 m mély ciszterna, 25 km-es alagúttal (Kr. e. 9. sz.).
63. Kánaáni szentély Hacorban. Az ülő alak vsz. istennő. Tőle a harmadik kövön a kezek vsz. a holdisten felé nyúlnak. Kr. e. 14–13. sz.
