Jézus megkísértése
Jézus megkísértése: Miután Jézus a Jordánban felvette Keresztelő János keresztségét, visszavonult a pusztába. Itt 40 napig böjtölt, és akkor megkísértette a Sátán (Mt 4,1–11; Mk 1,12 kk.; Lk 4,1–13). Márk evangélista csupán megemlítette ~t; Máté és Lukács 3 megkísértésről számolt be, de Lukács a Mt-ban 2. helyen szereplő megkísértést a 3. helyre tette, hogy így Jeruzsálemet a beszámoló végén említhesse. A beszámoló alapján arra lehet gondolni, hogy a Sátán emberi alakban lépett oda Jézushoz. A részletek (Jézusnak a Templom párkányára, majd egy magas hegyre vitele) alighanem azzal magyarázhatók, hogy a Sátán elsősorban Jézus képzeletvilágára próbált hatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy őskeresztény parabolával állunk szemben. Az viszont vita tárgya, hogy a térbeli változás és a leírt beszélgetés valóban tört.-i ténynek tekinthető-e: minden „a pusztában” zajlott le. A középkori hagyomány a Dzsebel Karantál-ra helyezi a ~t Jerikótól ÉNy-ra. A kísértő a messiási hatalommal való visszaélésre, annak önző célok szolgálatába állítására próbálta Jézust rávenni: az éhség csillapítása (a kövek kenyérré változtatása), hiú dicsőség v. vakmerő bizakodás (leugrás a Templom párkányáról), hatalomvágy (a föld minden országának birtoklása). ~nek leírásával az evangélisták arra akartak rámutatni, hogy az Ő országa nem e világból való, s hogy csodatevő hatalma egyedül az Isten országa szolgálatában áll. – A MTörv 8,3; 16,16 és 6,13 LXX-ból való idézése (Mt 4,4; 4,7; 4,10) alapján némelyek (J. Dupont) Izr. pusztai próbatételeinek („megkísértéseinek”) ismétlődését tételezik fel. Míg Izr. nem felelt meg kötelességének (Szám 11,4 kk.: húst kívánnak; Kiv 17,2.6: vizet követelnek; 32,1–35: az aranyborjút imádják), Jézus viszont az Isten Fiának, az igazi Messiásnak, az igaz Izr.-nek bizonyult; így tehát ~nek mély teol.-i tartalma van: Jézus messiási küldetését állítja elénk. E mellett az értelmezés mellett szól a Zsolt 91,11 kk. idézése is (a Messiás egyik jele: vadállatok), valamint a Jézus és Mózes közti párhuzamban Mózes is böjtölt 40 nap és 40 éjjel (Kiv 34,28; MTörv 9,9.18), és látta Palesztinát Nebo hegyéről (34,1–4). Csakhogy kérdés marad, valóban feltehető-e, hogy az evangélistáknak ilyen szándékuk volt ~nek leírásával. Nem szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy a kihámozott értelmet az elbeszélés keletkezésekor is ismertnek és akartnak tételezzük fel (a ® formatörténeti módszer gyakran elkövet ilyen hibát!). – Ha ~nek teol.-i tartalmát keressük, kérdésünkre akkor kapunk megnyugtató választ, ha meggondoljuk: a kísértő Jézust nem tudta nyugalmában megrendíteni, még kevésbé bűnbe vinni. A Zsid 4,15 szerint Jézus „hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt”; a hozzánk való hasonlósághoz (vö. 4,15) ~ éppen úgy hozzá tartozott, mint a halálfélelem a Getszemáni kertben. ® kísértés. (Lásd a XXIII. színes képet.)
XXIII. Jézus megkísértésének hegye
