lenvászon
lenvászon: Minthogy Palesztinában csak a partvidéken és a Jordán síkságán termesztettek ® lent, a ~ből készült ruha ritkább és drágább volt a gyapjúruhánál (vö. Eszt 8,15). Ennek ellenére aránylag gyakran viseltek vászonruhát, nemcsak a papok, szolgálatuk közben, hanem magánszemélyek is (Péld 31,22: bársonyos len); erre abból következtethetünk, hogy a héb.-ben 3 olyan szó volt, amely általános vélemény szerint ’len’ jelentést hordozott: bad, ses és bus. A héb. busból származott a bisszus, de a gör.-ben a héb. ses szót is a büsszosszal adták vissza. A héb. bad szót (gör. líneosz) rendszerint csak akkor használták, ha papi öltözékről volt szó (® efod); Ez 9,2–10,7: a férfiak is ~ ruhát viselnek; a magyar fordításban: fehér ruhát. Hogy a szóban forgó kifejezések közt mi volt a különbség, azt nem lehet megállapítani; talán a más-más eredetre utalnak (Egyiptom és Szíria?). 1Krón 4,21: Kánaán partvidékén a szerző bisszuskészítőket is szerepeltet a kézművesek között. Lk 16,19: a gazdag patyolatban járt életében (gör. büsszosz). Jel 18,12.16: a bábeli fényűzési cikkek sorában találkozunk a patyolattal. 15,6: az angyalok ragyogó fehér vászonruhába (línon) vannak öltözve. Jn 19,40 szerint zsidó szokás volt ® temetkezéskor a holttestet gyolcslepelbe göngyölni (vö. Mt 27,59).
