logia
logia (a gör. logion ’mondás’ többes száma): A profán irodalomban a logion legtöbbször az istenség rövid döntése, határozata (így Hérodotosznál, Polübiosznál, Plutarkhosznál stb.). Az ÚSz a kinyilatkoztatásra (ApCsel 7,38) v. Isten ígéretére (Róm 3,2) utal vele, de a ~ a Szentírás szavait, az Isten tanítását is jelölheti (Zsid 5,12; 1Pét 4,11). Szt. Polikárp Jézus mondásaira célozva beszél az Úr logionjairól. Euszebiosz arról tudósít, hogy Papiasz magyarázatot írt az Úr mondásaihoz (logionjaihoz). Elsőként 1832: F. D. Schleiermacher állította, hogy Jézusnak nem a kánoni ev.-ok által megőrzött szavaira, hanem egy külön mondásgyűjteményére kell gondolnunk; ez a tétel szolgált később alapul az ún. kétforráselmélethez. A ® szinoptikus kérdés megoldására törekedve ismételten visszatértek erre az állítólagos mondásgyűjteményre, az ún. Logia-forrásra (L vagy Q).
