Negeb
Negeb (héb. mindig névelővel ’a sivatag, a pusztaság’): vízben szegény terület Palesztina sűrűn lakott részétől D-re. Csak helyenként művelhető, de a romokat rejtő számos halom és a tört. előtti időből való helyek arra mutatnak, hogy mielőtt Izr. fiai elfoglalták, sűrűbben lakott terület lehetett. Abban az időben Egyiptom uralma alá tartozhatott; ezt tanúsítja az is, hogy az egyiptomi szövegek is említik. N. Glueck módszeres vizsgálatai során kimutatta, hogy a kőrézkorban (kalkolitikum) sűrűbben, a korai bronzkorban gyérebben, a középső bronzkor I. szakaszában (kb. Kr. e. 2100–1800) ismét sűrűbben lakott terület volt; a II. vaskorban (bár nem annyira), valamint az I. vaskorban szintén. Az ÓSz megkülönbözteti az ott élő törzsek alapján a kereták ~jét (a DNy-i rész), Júda ~jét (a D-i–DNy-i rész), Káleb ~jét (Hebrontól D-re), a keniták ~jét (Júda pusztájától D-re) és Jerachmeel ~jét (Beersebától D-re). Emiatt a megosztottság miatt az amalekita és az edomita portyázók kedvelt területe volt, akik főleg a fontos karávánutakat támadták meg. Dávid is portyázott itt embereivel. A babilóniai fogság idejétől főleg edomiták lakták. A ® nabateusok, a róm.-ak és a bizánciak meg tudták művelni, termékennyé tudták tenni, de később újra elsivatagosodott. Néhány oázis kivételével csak a beduinok maradtak meg területén. Legészakibb települése, ® Beerseba azonban mindvégig fontos útkereszteződés volt.
