Árpád
Árpád – a honfoglaló magyar törzsek fejedelme (megh. 907). Első említésre méltó fellépése a magyar szépirodalomban Dugonics Etelka c. regényében lelhető. Itt egyrészt kiderül róla, hogy lányát csecsemőként el kell rejteni előle, mert nem szereti a túl szapora nőket (ez a gyermek a címszereplő), valamint hogy kedveli a szépnemet és a vadászatokat, s élénken foglalkozik hajadonok házasítási gondjaival. Fejedelmi erényei nem válnak ismeretessé annak a biedermeier ténsúrnak, akit a jó Dugonics rajzolt ~ alakjában. Csokonai 12 énekes eposzt tervezett a honfoglalásról Árpád címen, de csak a részletes vázlat és az előhang töredéke készült el. Vörösmarty Zalán futása c. eposzában ~ Zalán fölényes üzenetére válaszul megüzente a háborút; azt biztos kézzel irányítja, és vitézül küzd a csatákon; ő vívja a döntő csatát a bolgár had vezérével, Viddinnel. Alakja a büszke méltóság, a hadvezéri és bajnoki erények ércbe öntött szobra, de egyéni vonás kevés lelhető rajta.
