Abdiás, Abdiás könyve
Abdiás, Abdiás könyve H. cóbadjá és cóbadjáhú. A név gyakran előfordul az 1-2 Krón, Ezsd, Neh könyvek névlistáiban. Jelentése: az Úr szolgája. Ezt a nevet viselte 1Kir 18,3-7.16 szerint Illés korában a királyi palota felügyelője is. Tévedés lenne azonban vele és Illés korával kapcsolatba hozni Abdiás prófétát, akinek a könyve a 12 kispróféta könyvei között foglal helyet. Személyéről keveset tudunk. Könyve mindössze 21 verset tartalmaz. Ezt általában két főrészre szokták osztani: 1-14.15b és 15a.16-21 vers. Az első főrész, a címfelirat szerint, látomás. Tartalma az edómiakat fenyegető ítélet; ennek végrehajtói Edóm szövetségesei (1-9). Az ítélet okát világosan megmondja a 10-14.15b vers: 587-ben, Jeruzsálem pusztulása alkalmával az edómiak Nebukadneccar seregeihez hasonlóan részt vettek a város kifosztásában; azokat pedig, akik Edóm felé menekültek, részben foglyul ejtették, részben pedig lemészárolták. Az első főrész nem sokkal 587 után keletkezhetett. Jer 49,7-9.14-16 nem korábbi, hanem későbbi Abd-nál. - A második főrész, 15a.16-21 arról szól, hogy jön az Úr napja, melyen a bűnös népeket, köztük az edómiakat is utoléri az ítélet. Az ítélet Izráel számára igazságszolgáltatást jelent. Edóm felett éppen Izráel hajtja végre az ítéletet (18), és Edóm területe Izráel birtokába fog kerülni. Ezt a második főrészt, de különösen a 19-21 verset későbbinek gondolják a tudósok. Itt már nem Jeruzsálem pusztulásának a fájó emléke áll a háttérben, hanem Izráel helyreállításának a reménysége, sőt az Úr uralmának a megvalósulása. Ez a gondolat nem az 587 körüli időkből származik. Abdiás könyvének teológiai értékét az adja meg, hogy hirdeti Isten igazságát és hatalmát. Magát a prófétát az üdvprófécia egyik képviselőjének tartják, aki az ellenségnek ítéletet, saját népének pedig üdvígéretet hirdetett. Valószínű, hogy a babiloni fogság idején otthon maradt nép körében munkálkodott.
KD
