Aelia Capitolina
Aelia Capitolina Titus Kr. u. 70-ben lerombolta Jeruzsálemet és utána mintegy 60 esztendeig a romhalmaz csak a X. legio táborhelye volt. Ekkor került a trónra Hadrianus császár (117-138), aki elrendelte, hogy a romokat el kell takarítani és egy új, római várost kell építeni Jeruzsálem helyén. A neve Aelia Capitolina legyen, saját nevének, Aeliusnak a dicsőségére. Ehhez kapcsolta Jupiter Capitolinus - Róma főistene - nevét.
A hírre lázadás tört ki. A lázadás leverésére Hadrianus visszahívta Britanniából legjobb hadvezérét, Julius Severust, aki Dio Cassius római történetíró szerint 580 ezer embert mészároltatott le a közel 600 megerősített város és falu ostroma közben. Majd Jeruzsálemben megkezdték a kőművesek az új város felépítését. A Golgota hegye körül 7 m magas falat emeltetett és a belsejét kitöltette kaviccsal meg törmelékkel. Erre a mintegy 100 m hosszú és 50 m széles, sima, magas helyre Venusnak, a szerelem istennőjének építtetett templomot, az akkor még pontosan ismert szentsír fölé pedig Jupiter szobrát állították.
Így maradt minden 325-ig, amikor Niceában az első ökumenikus zsinaton Macarius aeliai (= jeruzsálemi) püspök mindezt szóvá tette az elnöklő Konstantin császár előtt. Ő aztán a megalázó építményeket leromboltatta. Így mondja el Eusebius történetíró a Konstantin élete című művében. (Ld. még JERUZSÁLEM).
