Anatéma
Anatéma A h. hérem g. megfelelője a LXX-ban és az ÚSZ-ben. A g. szó alapjelentése: Isten színe elé odaállított, áldozatul felajánlott (ember, állat, vagyontárgy stb). Mivel az Istennek való odaszentelés kétféleképpen történhetett (szolgálatba állítással vagy megsemmisítéssel), a fogalom jelentése idővel két különböző irányba ágazott el, és ezt a kétfelé ágazást az ÚSZ-i g. nyelv alakilag is érzékelteti.
1. Pozitív értelemben - és anathéma alakban - a szó jelentése: »fogadalmi ajándék« (Lk 21,5).
2. Negatív értelemben - és anathema alakban - a szó annyit jelent, mint »megsemmisítésre ítélt«, »átkozott«. A tagadó Péter önmagát nyilvánította »anatemá«-nak, ha netán Jézust ismerné (Mk 14,71). Hasonlóképpen a Pál ellen összeesküvő zsidók, ha addig ennének vagy innának, amíg őt meg nem ölik (ApCsel 23,12kk). Pál ugyanakkor kész lett volna önmagát »anatema«-ként feláldozni zsidó testvérei helyett (Róm 9,3). Pál szerint »átkozott« (anatema), aki nem szereti az Urat (1Kor 16,22), vagy aki más ev-ot hirdet (Gal 1,8). Aki Isten Lelke által szól, nem mondhatja Jézust »átkozott«-nak (1Kor 12,3). (Ld. még HÉREM és ÁTOK).
