Apostoli atyák
Apostoli atyák A legrégebbi keresztyén írások - többnyire levelek - közé tartoznak az apostoli atyák iratai. Szerzőik még az apostoli korszak tanúi voltak. Munkásságuk az első keresztyén századforduló egyháza hitének és életének bizonysága.
Írásaik tartalmilag és formailag is hasonlóak az apostolok leveleihez. Erre tudatosan törekednek is. Nem kívánnak újítani, továbbfejleszteni semmit az apostoloktól örökölt hagyományokból. Egyszerű szavakkal tárják a hívők elé a Jézus Krisztusban megjelent üdvösség jelentőségét.
Az apostoli atyák közül a legnevesebbek: Római Kelemen, Papiasz, Antiokhiai Ignatiosz, Polükarposz.
Az apostoli atyák írásai között tartjuk még számon a Barnabás-levelet, Hermász »Pásztor«-át és a »Tizenkét apostol tanításá«-t, a Didakhét. A Didakhé értékes betekintést nyújt a századforduló zsidókeresztyén gyülekezeteinek istentiszteleti, szervezeti életébe.
Jóllehet gyakorlati jellegű, építő írások az apostoli atyák művei, fellelhető bennük néhány - a későbbi teológiai fejlődés szempontjából - alapvetően fontos mozzanat: Krisztus kettős természetének kérdése, szótériológiai koncentráció a logosz-fogalom fontos szerepe. (Ld. még APOKRIFUS IRATOK).
