Comma Johanneum
Comma Johanneum Az 1Jn 5,7k szövegébe utólag betoldott, sokat vitatott részmondat (= comma) elnevezése: »mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek, és ez a három egy, és hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön...« Ez az ÚSZ egyes kéziratainak szövegében található trinitárius formula. Protestáns kutatók körében teljes az egyetértés abban, hogy ez a szövegrész eredetileg nem tartozott a levélhez, hanem minden valószínűség szerint széljegyzet lehetett, amely később került bele magába a szövegbe. A régebbi g. kéziratokban egyáltalán nem található meg, a Kr. u. 4. szd.-tól kezdve jelenik meg először, spanyol és É-afrikai egyházi írók műveiben. Elsőként a spanyol Prischillanus közli, de nem bizonyítható, hogy ő maga lenne a C.omma Johanneum szerzője is. Elképzelhető, hogy a szerző Cyprianus, aki az 1Jn 5,8-at allegorikusan magyarázta, s itt már egy korábban használt trinitárius formulát vesz át. Ugyanakkor nincs szerepe a Comma Johanneumnak a Krisztus istenségével kapcsolatos ún. ariánus vitában, és nem található meg sem Augustinusnál, sem a V legrégibb és legjobb kézirataiban sem. A latin B-fordításban a középkortól kezdve válik általánossá a közlése oly módon, hogy alkalmanként némileg módosított formában is feltűnik. Innen kerül át azután abba a két 15-16. szd.-ból való g. kéziratba, amelyek ezen a nyelven első alkalommal közlik.
Ezek nyomán veszi át azután Erasmus 1522-ben megjelent g. szövegkiadásának harmadik kiadásába. Bár az egészen késői, és eleinte kizárólag nyugati hagyományozás a Comma Johanneum hitelességét mindenképpen kétségessé teszi, a r. kath. egyház hitelességét deklarálta, bár utóbb elismerte a kérdés tudományos vizsgálatának jogosultságát. (Ld. még INTERPOLÁCIÓ).
SzCs
