Dél királynője
Dél királynője »Dél királynőjének« (g. baszilissza notou) SÁBA KIRÁLYNŐJÉt nevezte Jézus. Ítéletes próféciájában (Mt 12,38-42; Lk 11,19-32) szembeállította a királynő alakját a saját nemzedékével. Dél királynőjének »a föld végső határáról« (Dél-Arábia?, Etiópia?) kellett Jeruzsálembe utaznia, hogy hallhassa Salamon király bölcsességét (1Kir 10,1-13); Jézus kortársainak, azaz »a gonosz nemzedéknek« pedig egyetlen lépést sem kellett volna tennie ahhoz, hogy meghallgassa a köztük levő Bölcsességet, Jézust. Másrészt a királynő még egy gyarló emberre is szívesen figyelt (azaz Salamon királyra), akitől bölcsességet várt; viszont a »gonosz nemzedék« arra a Jézusra sem figyelt, aki pedig »nagyobb Salamonnál«. Dél királynője ezért nem csak intő példa Jézus kortársainak, hanem ellenük való tanúvá válik az eljövendő ítéletben (Mt 12,42; Lk 11,31).
Dél királynője lakóhelyére vonatkozóan.
