Elengedés
Elengedés Akkor beszélünk elengedésről, 1. amikor valaki a megfogott tárgyat vagy személyt kiengedi a kezéből, vagy 2. valamit nem követel tovább. A családi birtokok eladása, vagy a kamatra kapott hitel miatti elszegényedésben a fizetésképtelen adósok rabszolgasorsra jutottak. Ilyen módon megbomlott az a belső egyensúly Izráelben, amely a korábbi időkben szociális szempontból megvolt. A sömittáh - az elengedés h. szava - törvénye ebben az állapotban azzal nyújtott segítséget, hogy a szombat-, és jóbél-év gyakorlatát elrendelte. Az izráeli rabszolgát a 7. évben szabadon kellett bocsátani, hacsak ő maga nem akart uránál maradni tovább (2Móz 21,2-6). A 6. év kezdetét az az időpont jelentette, amikor valakinek a rabszolgasága kezdődött. Ezt a törvényt minden 7. évben felolvasták (5Móz 31,10k). A 7. esztendő a termőföld pihentetését is jelentette, műveletlenül hagyták, egyrészt mert Isten a 6. évben olyan gazdag termést adott, hogy az a következő évre is elég volt, másrészt ami magától termett, az ebben az évben a szegényeké volt. (2Móz 23,10k; 3Móz 25,2-7.18-22). A sömittáh régi intézmény lehetett. Ám azt, hogy megvalósítása általános gyakorlattá vált-e, nehéz volna megmondani.
