Engedetlenség
Engedetlenség Olyan cselekvés, mely valamely tekintély elvetése, parancs megszegése, vagy éppen tiltott dolog megtétele.
Izráelben kezdetben Isten ellenfeleinek magatartása (2Móz 5,2); azonban egyre inkább előfordul, sőt gyakorivá válik Isten népe életében is (5Móz 9,7; Ézs 30,9; 59,13; Jer 3,25; 14,7; Ez 3,7; 12,2). Gyakorlatilag Izráel törtnetének legkiválóbbjai is beleesnek időnként az engedetlenség bűnébe, mint pl. Mózes, Áron, Saul, Dávid, Jónás.
Az engedetlenség több formája is említésre kerül: különösen a szülők iránti engedetlenség (5Móz 21,18; Péld 30,17; Róm 1,30; 2Tim 3,2); a felsőbbség iránti engedetlenség (Róm 13,1); a tanítóval szemben tanúsított engedetlenség (Péld 5,13).
Az engedetlenség gyökere sok esetben a hitetlenség (4Móz 20,12; 5Móz 1,32; 2Kir 17,14-15; Gal 3,5; 2Thessz 1,8).
Az engedetlenségért büntetés jár (5Móz 21,18); esetleg éppen kiközösítés (2Thessz 3,14).
