Érdek
Érdek Olyan igény, amely az egyéni és közösségi életben egyaránt jelentkezik (h. jcl, jitrón, jótér, g. to szümpheron, óphelosz, óphelein, pleonekteó - érdek, haszon, előny). Az egyes ember vagy kisebb-nagyobb közösség fennmaradására, védelmére, boldogulására, előnyök biztosítására, különböző értékek, ismeretek megszerzésére irányul, mint egyéni, családi, egyházi, társadalmi, nemzeti, jogi, politikai érdek. Lehet valóságos, jogos, de lehet hamis, vélt érdek is. Ennek eldöntésére az ember csak a tévedés kockázatával vállalkozhat, mert az önzése és a saját szüksége könnyen megcsalja és sok esetben az anyagi és pillanatnyi érdekét minden másnak elébe helyezi.
Isten az egyes ember és az embervilág érdekét tökéletes szeretettel, jóakarattal szolgálja, mivel magának teremtette és a földi életben meg az örökkévalóságban tökéletes boldogságot szánt mind az embernek, mind az embervilágnak (1Móz 1,26-28; 2,15-18); ezt a boldogságot szolgálja a Törvény (2Móz 20,1.12) és a megváltás (1Móz 3,15; Ézs 9,1-6; Mt 1,20.23). Mivel Isten akarata mindenki érdekére nézve a legjobb, ezért az ember legfőbb érdeke Isten akaratának a megismerése (Róm 12,2) és annak engedelmes megcselekvése (Mt 7,21; Lk 12,47; Zsid 10,36; 1Pt 4,2; 1Jn 2,17). Jézus tanítása szerint mindenki legfőbb érdeke az, hogy higgyen őbenne és cselekedje meg az ő beszédeit (Mt 7,24; Jn 3,36; 11,25-26). Óvott a földi kincsek gyűjtésétől, inkább a mennyei kincsek gyűjtésére biztatta követőit (Mt 6,19; Lk 18.22-25). Az ember érdekét az egész világ megnyerése sem szolgálja, ha végül is kárhozatra jut (Mt 16,26: Mk 8,36; Lk 9,25). Az apostolok főleg a pénz túlzott szeretetétől óvtak, ami minden rossznak a gyökere (1Tim. 6,10; 6,19). Inkább a mások, főleg a gyülekezet érdekét is segítő életre tanítottak (1Kor 10,33; 2Kor 7,1).
IE
