Kerek
Kerek A szónak magyar nyelvünkben is több jelentése van: formát fejez ki, amellett azonban használjuk valamely összeg kerekségének, egy bizonyos egység megfelelő voltának kifejezésére, továbbá esetleg földrajzi fogalomként (»földkerekség«) is.
A B szövegében mindegyik jelentésben előfordul, bár az ÚF nem mindig következetesen használja ezt a szót.
1. Formát jelentő szóként elsősorban a kerek kenyérre alkalmazza a B a kikkár szót (2Móz 29,23; 1Sám 10,3). A Bír 7,13 az ÚF-ban kerek árpakenyeret említ, itt azonban más héber szót találunk, mely eredetileg sült kenyeret jelentett.
Ugyanakkor a héber szövegben lévő kikkár szó fordításaként az ÚF-ban nem a »kerek« szót, hanem a darab kifejezést találjuk (Péld 6,26; Jer 37,21).
2. Pénzösszegként mind az arany, mind az ezüst szó mellett általában talentumként fordítja az ÚF; arany talentum: 2Móz 25,39; 37,24; ezüst talentum: 1Kir 10,29.
3. A kikkár szó földrajzi fogalomként, mint »környék« szerepel pl. az 1Móz 13,10-ben: Lót a Jordán környékét választja Ábrahámmal szemben saját részére.
