Kiskorú
Kiskorú Jogi értelemben kiskorú (g. népiosz), aki saját felelősségére nem dönthet és nem cselekedhet. Hazánkban jelenleg 18 éves korig számít kiskorúnak a gyermek. Izráelben a tizenharmadik évét betöltött gyermek köteles volt a törvényt megtartani, de teljes joggal csak a huszadik életéve betöltése után rendelkezett (4Móz 1,3). Amíg az örökös kiskorú volt, semmiben sem különbözött a szolgától: gondviselő, gyám hatalma alatt volt. A Gal 4,3 szerint az apának joga volt meghatározni a kiskorúság idejét. Vallási értelemben az izráeliek, legalábbis Jézus korában, kiskorúnak tekintették a pogányokat (Róm 2,17kk). Üdvtörténeti értelemben a Krisztus eljöveteléig terjedő idő a kiskorúság ideje volt zsidók és pogányok számára egyaránt (Gal 4,3k). Lelki értelemben kiskorú az, aki már hitre jutott, de még járatlan az igazság igéjében, s ezért könnyen félrevezethető (Ef 4,14; Zsid 5,12kk). Ezért kell törekedni a nagykorúságra, a Krisztusban való élet teljességére, melynek fő jellemzője az egység és a szeretet (Ef 4,13.15).
