Kőműves
Kőműves A kő építkezésre való használása, a kőművesmesterség kialakulása a nomád életmód megszűnésével, a letelepedéssel kezdődött. Izráel Egyiptomban szerezhetett bizonyos ismeretet a kőművesmesterségről, hisz az ottani építkezés alapanyagának előállításával foglalkozott (2Móz l,11.14). A palesztinai viszonyok között az az ismeret nem lehetett kielégítő, mert Dávid és Salamon Tíruszból hozattak kőműveseket építkezéseikhez (2Sám 5,11; 1Krón 14,1). Jóás és Jósiás idejében a templom renoválása már az izráeli mesterek által történt (2Kir 12,12; 22,6). A fogság utáni újjáépítést pedig színre az egész nép végezte (Ezsd, Neh).
A kőműves a legtöbb esetben az ácsmesterrel együtt van említve, mert a bibliai korban a fa a kővel egyenértékű és egyaránt használt építőanyag volt.
Pál alapozómesternek mondja magát (a kőművesmunka része), amikor munkájáról értékelő meghatározást ad (1Kor 3,10).
