Midján
Midján Arab néptörzs neve (g. madiam) Ábrahám későbbi házasságából származónak mondja (1Móz 25,2.4). Az arab pusztaság ÉNY-i részén, Palesztinától DK-re éltek. Kereskedőik nagy területeket jártak be (1Móz 37,28.36). Az edómi királyok közül Hadad aratott felettük diadalt (1Móz 36,35). A midjániak a móábiakkal együtt féltek a honfoglaló izráeli törzsektől (4Móz 22,4). Ezért bérelte fel Bálák móábi király Bálámot, hogy átkozza meg Izráelt. Móáb és Midján vénei mentek Bálámhoz követségbe (4Móz 22,7). Későbbi elbeszélések szerint Móábhoz hasonlóan Midján is veszélyt és kísértést jelentett Izráel számára a »paráználkodásra«, a bálványimádásra (4Móz 25,1kk.6kk), ezért Mózes büntető hadjáratot indított ellenük (4Móz 31,1kk). A bírák korában a midjániaknak már tevéik is voltak. A teve megszelídítése a Kr. e. 11. szd.-ra tehető. Ezzel képessé váltak arra, hogy nagyobb távolságokat gyorsan megtegyenek, és rajtaütésszerű támadásokat hajtsanak végre a lakott területeken. Így a Jezréel síkságon is megjelentek időről időre, és lelegeltették annak bő termését (Bír 6,1kk). Nagy fegyvertény volt, hogy Gedeon le tudta győzni őket; ezt a későbbi iratok is Isten szabadításaként emlegetik (Ézs 9,3; 10,26; Zsolt 83,10; Ézs 60,6).
Külön kérdéskör Mózes és Midján kapcsolata. Régi források szerint (Jahvista és Elóhista) Mózes apósa, Jetró, Midján papja volt (2Móz 2,15-4,23). Mózes felesége nem »kúsi«, azaz etióp asszony volt (4Móz 12,1), hanem kúsáni. Kúsánt Midjánnal párhuzamosan említi (Hab 3.7). Mózes öt midjáni vezér seregét verte meg Józs 13,21 szerint. Amikor Jetró áldozatot mutatott be Istennek, Mózes is részt vett az áldozati lakomán (2Móz 18,12). Egyes tudósok szerint Mózes Midján kultuszában ismerte meg Jahvét; sőt az igazságszolgáltatás terén is apósa tanácsai szerint járt el (2Móz 18, 13-27). A Sínai-hegy is Midján területén keresendő. Ezt annál inkább is valószínűnek tartják, mert itt vannak vulkánok, a Sínai-félsziget déli részén azonban nincsenek. (Ld. még KÉNI)
KD
