Nikolaiták
Nikolaiták Ma már nem lehet teljes biztonsággal megállapítani eredetüket, valamint tanításuk lényegét. Azonban a Jel 2,14k-ből arra lehet következtetni, hogy a nikolaiták egy gnosztikus szekta tagjai, akik szinkretista tanokat hirdettek, részt vettek a bálványáldozati szertartásokon és szabadosan, libertinista módon éltek. Amíg a pergamoni gyülekezetet inkább maga a tan, a nikolaiták elmélete veszélyeztette (Jel 2,15), addig az efézusi gyülekezetet a tan gyakorlati megvalósulása, »a nikolaiták cselekedetei« (Jel 2,6).
A szekta nevét bizonyára egy ma már számunkra teljesen ismeretlen Nikoláosz nevű tévtanítótól kapta. Nincs alapja a Nikoláosz diakónussal, az antiókhiai prozelitával való azonosításnak (Iréneosz), sem pedig annak, mely szerint a Nikoláosz név pusztán szimbolikus megjelölés, mivel a népi etimológiai névfejtés szerint a Nikoláosz (jelentése: »a népek legyőzője«) a héber Bálám (jelentése: »a népek felemésztője«) görög megfelelője.
A zsidó teológiában Bálám a tévtanító ősképe, aki Isten népét bálványozásra csábítja. A nikolaiták és Bálám tanításának egybekapcsolása a nikolaiták szinkretista és libertinista életszemléletére utal (Jel 2,6.14k; vö. 4Móz l5,1kk; 22-24; 31-36; 2Pt 2,15; Júd 11).
