Öntött tenger
Öntött tenger Tenyérnyi (7,4 cm) vastag bronzból (ónnal ötvözött rézből) a tíruszi HíRÁM által készített víztároló medence, mely a salamoni TEMPLOM belső udvarán az égőáldozati oltár mellett állt (1Kir 7,23-26.44; 2Krón 4,2-5). Más néven »rézmedence« (1Krón 18,8), »réztenger« (2Kir 25,13) vagy egyszerűen »tenger« (2Kir 16,17). Alakja henger- vagy üstforma lehetett. Átmérője 10 könyök (4,44 m) volt, magassága 5 könyök, űrtartalma pedig az 1Kir 7 szerint 2000, a 2Krón 4 szerint 3000 bat (1 bat = 22 vagy 37 vagy 39 l). Pereme a liliom kelyhéhez hasonlóan kifelé hajlott. A perem alatt gömb alakú díszek voltak két sorban elhelyezve úgy, hogy minden könyökre 10 jutott belőlük. A tengert 12 (ülő vagy álló?) bronzbika tartotta a hátán, melyek hármasával egy-egy égtáj felé néztek.
A hatalmas medence a papok rituális mosakodására szolgált (2Krón 4,6), a SZENT SÁTOR előtti rézmedence későbbi megfelelőjeként (2Móz 30,17-21). Minden bizonnyal innen töltötték fel az áldozatok mosására és öblítésére szolgáló 10 kisebb medencét (2Krón 4,6), s innen vehették a féltékenységi áldozathoz a szent vizet (4Móz 5,17). Az öntött tenger szimbolikus jelentése (őstenger?, égi óceán?) a B-ból nem bizonyítható, de nem is cáfolható. Ha volt ilyen jelentése, akkor a Jel 4,6-ban és 15,2-ben említett üvegtenger előképének lehet tekinteni.
Amikor Áház király - asszír hatásra - átalakította a templomot, a bronzbikákat eltávolítva, a tengert kőtalapzatra helyezte át (2Kir 16,17). Jeruzsálem elestekor a káldeusok a tengert is összetörték, s az így kapott rezet elvitték Babilóniába (2Kir 25,13). Az öntött tengerrel azután sem Ezékiel templomlátomásában, sem a fogság utáni templom leírásában nem találkozunk.
HI
