Parittya
Parittya Régtől fogva ismert kézi hajítófegyver. Hosszú bőrből vagy textilből készült szalagból áll, mely középső részén kiszélesedik; oda teszik a parittyakövet. A szalag egyik végét a kézre erősítik, a másikat ujjaikkal fogják, hogy megpörgetés után könnyen elengedjék és kiröpülhessen a kő. Használták a pásztorok (így az ifjú DÁVID is - 1Sám 17,40.49kk) a katonák (2Kir 3,25; 1Krón 12,2; 2Krón 26,14). A Benjámin törzséből valók különösen jól tudtak bánni a parittyával (Bír 20,16). A parittyakő (Jób 41,20; Péld 26,8; Zak 9,15) lapos vagy gömbölyű kő volt, sőt az ásatásoknál előkerültek e célra használt égetett agyaggolyók is; átmérőjük 6-7 cm. Az Úr is úgy hajítja el ellenségét, mintha parittyából dobná el (1Sám 25,29).
