Sínai-félsziget
Sínai-félsziget Egyiptom és Palesztina között terül el, alakja háromszöghöz hasonlít, mely az egyik csúcsával lefelé mutat. Két oldalról a Vörös-tenger két öble határolja, keleten az Akabai- vagy Eláti-öböl, nyugaton a Szuezi-öböl. Összterülete mintegy 25 000 km2. Északi részén egy homokos fennsík van alacsony dombbal. A déli részét mészkőhegység borítja, amely néhol 2000 m fölé is nyúlik. Ez keleten egészen a tengerpartig ér, nyugaton azonban egy viszonylag széles tengerparti síkság található mellette. Ezen a részen a kutatók sziklába vésett rajzokat és feliratokat találtak. Ezek között vannak egyiptomi hieroglifával írt feliratok, de vannak olyanok is, amelyeket protoalfabetikus kánaáni írással ( ÍRÁS) írtak. Szerzőik azok a sémita bányászok lehettek, akik a Kr. e. 15. szd.-ban az itteni réz-, türkiz- vagy malachit-bányákban dolgoztak. Ezeket a bányákat már a Kr. e. 4. évezredben is ismerték és használták.
A félsziget északi felét PÁRÁN-pusztája alkotja, amely nagyrészt mészkőfennsík. Futóhomok borítja, melyet kiszáradt és mély vádik szelnek át. A klímája rendkívül száraz, sivatagos, eső csak a téli időszakban van, ilyenkor a növényzet rövid időre kizöldül. Állandó vegetáció és emberi letelepedésre alkalmas hely az oázisokban van, amelyek közül az egyik legnagyobb KÁDÉS-BARNEAban található. Súr- vagy Étám-pusztája Párán-pusztájától ÉNy-ra feküdt az egyiptomi határ közelében. A déli részen terült el Szín-pusztája, míg Cin-pusztáját Párántól K-ÉK-re tételezik fel. Ezen a mintegy 40 000 négyzetkilométerű területen nomádok éltek, az amálékitákat név szerint is említi a B (1Móz 14,7; 2Móz 17,8).
Afrika és Ázsia között egyetlen szárazföldi kapcsolatként fontos kereskedelmi és hadi útvonalak húzódtak itt, különösen az északi részen. Az ún. nagy hadiút Egyiptomból indult, és a Földközi-tenger partja mentén vezetett Kánaán felé. Ettől délre húzódott az Egyiptom és Arábia közti karavánút, amely az Akabai-öböl északi részéhez vezetett, ez lehetett a »Vörös-tenger pusztájának az útja« (2Móz 18,13), amelyen elindult Izráel népe Egyiptomból.
A Sínai-félszigeten már az ősatyák is keresztülvonultak, mégis a legjelentősebb hozzá fűződő esemény a zsidók »40 évi pusztai vándorlása« és a szövetségkötés a Sínai-hegynél.
SzL
