Szókó
Szókó 1. Város Júda dombvidékén Adullám és Azéká között. Az ország birtokbavételekor a második területi egységbe sorolták (Józs 15,35). Több, filiszteusok ellen vívott csata színhelye. Góliát és Dávid is itt vívták meg a csatájukat (1Sám 17,1). Amikor Roboám megerősítette a városokat és erődítményekké építette ki őket, ezek között sorolják fel Szókót is (2Krón 11,7). Áház idején, amikor a filiszteusok Júda tartományában fosztogattak, Szókót is elfoglalták (2Krón 28,18). A város nevét Eusebius és Hieronymus egyházatyák és a Talmud írói is említik. Agyagedényeket találtak itt, a bibliai korból. A késői júdeai monarchia idején a négy királyi agyagedényműhely egyike Szókóban volt, ahol két bat űrtartalmú mérőkorsókat készítettek.
2. Hasonló nevű várost említ a Józsué könyve Júda hatodik területi egységéből is (Józs 15,48), amely Hebróntól 17 km-re délnyugatra Júda hegyeiben volt. A Krónikák könyve említi Hebert, Szókó atyját (1Krón 4,18), de ez úgy tűnik, mintha személynév lenne, mivel Júda leszármazottainak a felsorolásában szerepel. Bár ott több név bizonyára helynevet jelöl. Lehet, hogy a személy a nevét a várostól kapta.
3. Végül Salamon tisztviselői felsorolásánál a harmadik csoportban olvassuk, hogy Szókóban Hered fia volt a helytartó (1Kir 4,10). A Sáron síkságának a keleti szegélyén. Valószínű, hogy egy egyiptomi emlékművön, a 18. dinasztia korából, III. Thutmószisz és Sisák fáraók idejéből is ezzel találkozunk. A domb a bronzkortól a bizánci időkig lakott volt.
