Tatianus
Tatianus Szíriai pogány családból származó apologéta. Filozófiát tanult. Útjai során eljutott Rómába, ahol keresztyén hitre térítette a legjelentősebb keresztyén apologéta, Justinus Martyr, akinek egyetlen tanítványává is lett. Megtérését Kr. u. 150 körülre tehetjük. Föltehetőleg Kr. u. 172-ben tért vissza szülőföldjére, ahol gnosztikus szektát alapított, mely az enkratiták néven vált ismertté. Erre a Tatianus alapította szektára a különleges aszkétikus szemlélet volt jellemző: a házasságot, mint meg nem engedett intézményt, elvetették, nem fogyasztottak húst és szeszes italt, az úrvacsoránál bor helyett vizet ittak, amiért elnevezték őket hidroparasztatáknak, illetve aquariusoknak. Az volt az alapelvük, hogy a testben lévő erkölcsi rosszat teljesen el kell nyomni, ami azonban csak a legszigorúbb aszkézissel érhető el.
Munkaterülete főleg a szíriai Antiókhia volt, valamint Kis-Ázsia keleti vidéke. Művei közül kettő maradt fönn. Az egyik a görögökhöz intézett beszéde, melyben hevesen támadja és elutasítja a hellén kultúrát, a másik pedig Diatesszaron címen jelent meg, ami egyúttal a legrégibb ún. evangéliumi harmónia. Ebben a négy evangélium egységes bizonyságtételét adja oly módon, hogy a syn-ok anyagát a János szerinti evangélium kronológiájába ágyazza. A Diatesszaron igen népszerűvé lett. Tatianus Kr. u. 174-ben hunyt el.
