Tövis
Tövis A tövises bokrokat (h. qóc, g. akantha, latin: Ononis spinosa, vö. 1Móz 3,18; Mt 7,16; 13,7 par; Zsid 6,8) gyakran említi a B a bogánccsal együtt (h. dardar, vö. 1Móz 3,18; Ézs 5,6; Hós 10,8). Szívesen fontak belőlük sövényeket, mert a tövisek ember és állat ellen jó védelmet nyújtottak (2Móz 22,4; Náh 1,10). Erre utal a Jób 5,5 kifejezése: »aratását, melyet tövisek közül vett ki«, azaz a tövises ágakkal bekerített szérűről. Tüzelőanyagnak (Préd 7,6), sőt, fenyítőeszköznek is használták (Bír 8,7.16). A tövis a prófétai beszédben a büntetés, az ítélet jelképe (Ézs 33,12; Jer 4,3; 12,13; Ez 28,24; Hós 10,8).
