Transzjordánia
Transzjordánia Ma ezzel a névvel jelölik a Jordántól és a Holt-tengertől K-re elterülő nagy kiterjedésű vidéket. A B-ban ez az elnevezés nem található, de e terület egyes részeinek megvan a maga elnevezése: BÁSÁN, GILEÁD, AMMÓN, MÓÁB, EDÓM, valamint ide tartozik a Kelet felé kiterjedő pusztaság. Gyakran találkozunk ennek ilyen megjelölésével: Jordánon túl (Józs 13,32; 4Móz 22,1; Bír 5,17; 1Sám 31,7; Mk 3,8 stb.). Ezt a megjelölést azonban a Jordántól NY-ra eső területre is használja a B, ha a leíró vagy beszélő Transzjordániától tekint a Jordánon túlra.
Régi kultúrterület. A városállamok jellemezték településeit. Izráel vándorlásai során foglalta el Mózes vezetésével városait (5Móz 3). Itt vezetett át a »Király útja«, ahol átvonulást kért Izráel, de nem kapott (4Móz 20,17), így később fegyverrel szerezték meg az átvonulást (4Móz 21,21kk). Dávid vazallusaivá tette e vidék népeit (2Sám 24,5k). Salamon használta a Vörös-tengernél levő fontos kikötőt, Evjon-Gebert (1Kir 9,26; 2Krón 8,17). Nagy Sándor hadjárata után görög telepesek városai DEKAPOLISZ néven szövetséget hoztak itt létre (Mt 4,25; Mk 5,20). A Jordántól közvetlen Keletre eső rész az ÚSZ korában újra Nagy Heródes királyságához tartozott Perea néven, utána Fülöp negyedes fejedelemségének része lett.
