Eszter
Eszter – ('csillag') szép zsidó leány, eredeti nevén Hadassza (Esz). A perzsa birodalom fővárosában élt gyámjával és unokabátyjával, Mardókeussal. Amikor Ahasvérus király eltaszította feleségét, s birodalma legszebb lányai közül akart új asszonyt választani, ~ is a jelöltek közé állt, akik egyévnyi alapos felkészítés után kerültek a király elé egy-egy próbaéjszakára. ~ ekkor kapta új nevét, amely Istár babiloni istennő nevének változata, és csillagot jelent. A király igen megkedvelte ~t, és királynévá választotta őt. Amikor ~ megtudta Mardókeustól, hogy a király főembere, Hámán a zsidók kiirtását tervezi, felfedte ura előtt az ármányos tervet. Ahasvérus, akinek Mardókeus korábban nagy szolgálatot tett, Hámánt kivégeztette, és rendeletében felhatalmazta birodalma zsidó lakóit, hogy a lemészárlásukra kijelölt napon ők számolhassanak le ellenségeikkel. Szabadulásukról a vallásos zsidók a december eleji purim ünnepen emlékeznek meg a mai napig. – A szép és bátor leány mint népének hős szabadítója párba állítható Judit alakjával, már csak ama mozzanat révén is, hogy e tettét ő is érzéki vonzereje és okossága révén képes végrehajtani. Maga a történet merő fikció, történelmi utalásai bizonyíthatatlanok és részben egymásnak is ellentmondanak. A könyv a második században keletkezett, a Makkabeusok korában, hogy vigaszt és erősítést nyújtson a vallásüldözéstől szenvedő zsidóságnak. Valójában profán történet, eredeti szövegében Isten neve elő sem fordul, ezért csak későn és sok vita után vették fel a szent könyvek kánonába. A drámai mozzanatokban bővelkedő történet többtucatnyi irodalmi alkotást, főképp színpadi művet ihletett a XVI. századtól fogva, szerzőik közt található Hans Sachs, Lope de Vega és Racine. Míg a korábbi darabok ~ hősiességét és az üldözöttek jogos bosszújának sikerét állítják a középpontba, a múlt században Grillparzer drámája sajátos jellemtragédiát fejleszt a témából: Ahasvérus őszinte szerelemre lobban a szép zsidó lány iránt, ám annak érzéseit megmérgezi, hogy nagybátyja parancsára el kell titkolnia származását; ez később külső körülmények folytán derül ki, és a király nem tudja megbocsátani a bizalmatlanságot. – Az újkori festészetben igen sok képet ihletett az a mozzanat, amikor ~ a szigorú tilalommal dacolva hívatlanul a király elé járul, hogy népéért könyörögjön, s félelmében elájul (Vasari, Tintoretto, Guardi, Rubens, Poussin, Dorffmeister); előfordul még ~ megkoronázása (a király nyújtja a koronát), ill. ~ lakomája, amelyet a királynak és Hámánnak adott, hogy azon az utóbbi ármányos terveit leleplezze (Michelangelo, Rembrandt, Steen). – A bibliai ~-könyv drámai történetét Händel egy kiváló oratóriuma képviseli a zene világában, amely Racine ~-drámáján alapul.
