Mihály
Mihály – héberül Mikaél ('ki olyan, mint Isten') különböző bibliai könyvekben (Dán, Jel, Jud) található szórványos említések szerint az angyalok fejedelme, a mennyei seregek vezére, aki a Sátán ellenében diadalmaskodik; a zsidó hagyományban Izrael oltalmazója. A midrások szerint ő győzi le Behemótot és a fellázadt Szamáelt. – Milton Elveszett Paradicsom c. eposzában Ráfael elbeszéléséből ismerjük meg, milyen hősies küzdelemben verte le ~ a Sátán vezetésével fellázadt angyalokat. Utóbb az Úr parancsára ő vezeti ki vétkes ősszüleinket a Paradicsomból, de előbb vigasztaló látomásokban idézi Ádám elé az üdvtörténet kiemelkedő állomásait. – A keresztény művészetben ~nak a Gonosz fejedelme, az apokaliptikus Sárkány elleni diadalmas harcát ábrázolták a leggyakrabban; a bizánci mozaikokon a legyőzött ellenségen tipor, amely baziliszkusz, oroszlán vagy sárkány. A nyugati művészetben, főleg a reneszánsz óta ~ pajzsos, mellvértes, később teljes lovagi páncélzatot viselő angyal, aki a magasból lecsapva lándzsájával döfi le az alant tekergő sárkánykígyót (Dürer, Rubens és mások). Gyakran szerepel templomok kapuzata fölött vagy annak ormán mint a szent hely védelmezője.
