Endümión
Endümión – éliszi mítosz szerint Aethliosz királynak (vagy magának Zeusznak) és Kalüké nimfának a fia; ő vezette népét Thesszáliából Éliszbe, s ott király lett. Három fia közül futóverseny révén jelölte ki utódát, Epeioszt. – A káriai mondákban ~ pásztor vagy vadász, aki a Latmosz hegy barlangjában alussza végtelen álmát; ezt az egyik mondaváltozat szerint Zeusz bocsátotta rá, amiért Héra szerelmét próbálta elnyerni. A hold istennője, Szeléné beleszeretett a szép ifjúba, minden éjszaka leszállt a barlangba, és csókkal ébresztgette. ~ álma azonban örök, nem öregszik, de nem is ébred fel, ezért olyan bús a hold fénye. Szeléné ötven leányt szült neki: ezek a két olümpiai játék közti időszak ötven hónapját jelképezik. – John Lyly, Shakespeare kortársa ~-drámájában az ifjú szerelméért vetélkedő két istennő Erzsébet királynőt és Stuart Máriát allegorizálja, maga ~ tehát a kegyenc, Leicester gróf. Keats ifjúkori elbeszélő költeménye, az Endymion csak áttételesen kapcsolódik a pásztor-királyfiról szóló változathoz; hőse égi kedvese után bejárja a mindenséget, míg végül elvont eszméi egy földi leányban öltenek testet. – Egy gyönyörű ókori dombormű az alvó ~ mutatja, mellette bánatos vadászebe. Az újkorban Tintoretto, Van Dyck, Poussin, Rubens és Giordano festményei meg egy Canova-szobor ábrázolták. 
XV A1
)
XV A1
