Gügész
Gügész – lüdiai király, Daszkülosz fia. Történelmi személy volt, kb. Kr.e. 680-650 között uralkodott, s az országot jelentős hódításokkal gazdagította. Kezdetben testőrkapitánya volt Kandaulész királynak, Héraklész és Omphalé fia, Agelaosz leszármazottjának. Hérodotosz anekdotikus elbeszélése szerint ura annyira bizalmába fogadta, hogy még felesége szépségét is egészen kézzelfogható módon demonstrálta előtte: becsempészte annak hálószobájába, hogy ~ vetkőzés közben figyelhesse meg. A királyné azonban rajtakapta a leselkedőt, s választás elé állította: vagy vállalja a halált a felségsértésért, vagy ő öli meg Kandaulészt, az ízléstelen ötlet szerzőjét. A testőrkapitány az utóbbit választotta, majd feleségül vette az özvegyen maradt királynét, és elfoglalta a trónt. Platón Állam c. művében egy mondaibb történetet jegyzett fel róla. Eszerint ~ lüdiai pásztor volt, aki egy földalatti üregben egy halott kezén láthatatlanná tévő gyűrűt talált. Az így szerzett ritka képességével jól sáfárkodott, Kandaulész király idő múltán első miniszterévé tette. Mikor ura titkos merénylet áldozata lett, ő leleplezte a gyilkost (történetesen a testőrök kapitányát), majd feleségül vette az özvegy királynét, és vele együtt uralkodott. A történeti valóság feltehetőleg prózaibb: ~ egyszerű palotaforradalom útján tette el láb alól elődjét, s ebben talán a királyné is a kezére játszott. A ~ által alapított dinasztia egy évszázadig fennállt, ennek utolsó tagja a gazdagságáról és balsikerű utolsó háborújáról nevezetes Kroiszosz (Krőzus) volt. – Gyges és gyűrűje c. drámai művében Hebbel a két történet motívumait egybefonta, és tragikus véghez vezette az eseményeket. – A leselkedő ~t Jordaens festménye ábrázolja.
