Banquo
Banquo [benkvó] – skót főnemes a Macbeth című tragédiában. Mint a címszereplő vezértársa vele együtt nagy szolgálatot tett Duncan királynak egy lázadás és a norvég inváziós sereg leverésében. A döntő csata után hazafelé tartott Macbethtel, amikor három boszorkány állta útjukat, és ~nak azt jövendölték, hogy leszármazottai uralkodni fognak, míg társának azt, hogy Cawdor thánja, majd Skócia királya lesz. Ami Macbethet illeti, mindkét jóslat hamar teljesült, s ~ joggal sejtette társáról, hogy a második valóra válását ő maga siettette, vagyis hogy ő ölte meg Duncant. Azzal mégse gyanúsította egykori barátját, hogy neki is az életére tör. Pedig Macbeth, ekkor már király, orgyilkosokat küldött a kilovagló ~ és fia, Fleance után. Főleg az utóbbit akarta megöletni, hogy meghiúsítsa a ~nak szóló jóslat beteljesedését, ám a fiú egérutat nyert a pribékek elől. A királyi lakomán aznap este ~ véres árnya megjelent Macbeth előtt, ám ezt csak a lelkifurdalástól gyötört király vizionálta. – A történelmi ~ valóban Macbeth vezértársa volt, de Duncan halálában éppannyira vétkes (vagy nem vétkes), mint amaz. Mivel a Stuart-királyok ~t tartották ősüknek, a darab írása idején uralkodó I. Jakabra tekintettel Shakespeare jobbnak látta, ha ~t inkább áldozatként, mintsem királygyilkosság részeseként szerepelteti.
