Albert Ferenc
Albert Ferenc (Klagenfurt, 1811. jan. 1. – Eger, 1883. aug. 9.): csillagász. Tittel Pál, az egri obszervatórium ig.-ja taníttatta. Mikor Tittel a budai gellérthegyi obszervatórium ig.-ja lett, gyakornokként mellette kezdte pályáját. 1831-től az intézet h. vezetője; 1841-től a pesti egy.-en a csillagászat és geodézia rk. tanára. A szabadságharc alatt az osztrákok heves ágyútüze közepette élete kockáztatásával mentette a műszereket. A csillagda elpusztulása után ~et 1851-ben Bartakovics Béla egri érsek az egri obszervatórium ig.-jává nevezte ki. Több szakkönyvet, cikket írt a csillagászat, meteorológia, fizika köréből és sok naptárt szerk. Helytörténeti műve ma is használható. Szerk.-je volt az Egerben 1860-tól megjelenő Egri Értesítő c. hetilapnak és a Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült megyék leírása (Eger, 1868) c. munkának. – Irod. Kelényi Béla Ottó: A magyar csillagászat története (Csillagászati Évk., 1959); Zétenyi Endre: A. F. (Az Egri Ped. Főisk. Évk., 8. sz. Eger, 1962.)
