Csemegi Károly
Csemegi Károly (Csongrád, 1826. máj. 3. – Bp., 1899. márc. 18.): büntetőjogász. Mint vm.-i aljegyző a szabadságharc alatt szabadcsapatot szervezett, amelynek őrnagya volt. Ezért a szabadságharc után börtönbüntetést szenvedett, majd besorozták az osztrák hadseregbe. Ezután Aradon ügyvéd, 1867-től az igazságügymin.-ban teljesített szolgálatot, ahol utóbb államtitkár lett. 1879-1893 között kúriai tanácselnök. A Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke (1878). Ő dolgozta ki az igazságügyi szervezeti törvények tervezeteit (1869. évi IV. tc. a bírói hatalomról, 1871. évi XXXIII. tc. az ügyészségi szervezetről), amelynek alapján a bírói hatalom elkülönült a közigazgatástól. Ő készítette el a liberális felfogású m. büntetőtörvénykönyvek tervezeteit (1878. évi V. tc. és 1879. évi XL. tc.), amelyek a haladó polgári eszméknek feleltek meg, de nem voltak oly mértékben haladók, mint az 1843. évi javaslatok. Több büntetőeljárási jogi javaslatot is készített, az esküdtszék intézménye ellen elfoglalt merev álláspontja miatt nem vett részt az 1896. évi büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozásában. Mint kúriai tanácselnök korszerű eljárásjogi elveket (vádelv, védelem elve, kétoldalú meghallgatás, szóbeliség elve stb.) vezetett be az akkor még nem kodifikált eljárásjogi gyakorlatba. – M. Cs. K. művei (I-II, Bp., 1904); Az 1878. évi büntetőtörvénykönyv tervezete és a büntetőeljárás két tervezete, indokolással (1882-1883). – Irod. Angyal Pál emlékbeszéde (Magy. Jogászegyl. Ért., Bp., 1926); Hajnal Henrik: Cs. K. élete és működése (Bp., 1943) – Szi. Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim (Bp., 1910).
