Dankó József Károly
Dankó József Károly (Pozsony, 1829. jan. 26. – Pozsony, 1895. jan. 16.): c. püspök, egyházi író, az MTA l. tagja (1881). Tanulmányait Nagyszombatban, a bécsi Pazmaneumban és Augustineumban végezte. 1857-ben a Pazmaneum tanárává nevezték ki, 1868-ban mint kanonok az esztergomi papnevelő intézet ig.-ja. 1889-ben pozsonyi prépost, 1890-ben c. prisztinai püspök lett. Főleg Olaszo.-ban, Németo. ban művészettörténeti kutatásokat is folytatott. Széles körű egyháztörténeti munkásságot fejtett ki. Gazdag biográfiai arckép- és rézmetszet-gyűjteményt hagyott hátra. – F. m. Historia revelationis divinae (I–III. Vindobonae, 1867); Magyar szertartási régiségek (Esztergom, 1871); Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából (Esztergom, 1880); Magyar egyházi bibliográfiai érdekességek (Bp., 1889); Vetus hymniarium ecclesiasticum Hungariae (Bp., 1893). Irod. Pór Antal; Emlékbeszéd D. J. l. tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1897).
