Deák Pál
Deák Pál (Bp., 1909. máj. 9. – Bp., 1965. júl. 27.): orvos, az orvostudományok kandidátusa (1959). Egy.-i tanulmányait Párizsban kezdte. 1934-ben szerzett Bp.-en orvosi diplomát. 1935-ben a budakeszi Erzsébet Szanatóriumban, majd a bp.-i Apponyi Poliklinikán volt röntgenorvos. 1939-től 1941-ig a Szeretetkórházban dolgozott, egyúttal az Orsz. Társadalombiztosító Intézet (OTI) orvosaként is működött. 1943-tól 1945-ig munkaszolgálatos. 1945 után az OTI-nál szakorvos, 1949-ben ugyanott főorvos. 1956-ban kinevezték az Orsz. Sugárfizikai Laboratórium h. ig.-jává és a Tétényi úti kórház röntgenfőorvosává. Még ugyanebben az évben kiment Vietnamba, és egy évig előadott a hanoi egy.-en. 1962-ben az Orvostovábbképző Intézet ig.-ja lett. Tudományos munkássága a csontröntgen és diagnosztika területére terjedt ki. Tanulmányai a hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. – F. m. Röntgenkép-Röntgen lelet (Bp., 1963); Diagnostik der Knochen und Gelenke nach führenden Röntgensymptomen (Bp., 1965).
