Hantos Gyula
Hantos Gyula (Kolozsvár, 1903. jún. 29. – Bp., 1945. dec. 21.): földrajzkutató, egyetemi tanár. A bp.-i közgazdaságtudományi karon 1928-ban, a tudományegy.-en államtudományi doktorátust 1931-ben szerzett, 1925-től Teleki Pál asszisztense, 1934-től a tanügyi igazgatási pályán működött. 1940 őszétől a kolozsvári tudományegy. bölcsészkarán az emberföldrajzi tanszék ny. rk., 1943-tól ny. r. tanára. Egy.-i tanári státusának megtartásával 1945-ben Bp.-en a Népgondozó Hivatalban mint térképészeti szakelőadó teljesített szolgálatot. Az emberföldrajzot művelte, különös tekintettel a gazdasági és közlekedési földrajzra. Városföldrajzi vizsgálataiban új módszereket kezdeményezett. – F. m. Magyarország nagybirtok térképe (? ); A magyar közigazgatás területi alapjai (Bp., 1931); Magyar tájak – magyar kiválóságok (Bp., 1936); Vázlatok Pécs földrajzához (Bp., 1940); Kétvízközti majorok (Kolozsvár, 1943).
