Herczeg Ferenc
Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szept. 22. – Bp., 1954. febr. 24.): író, újságíró, az MTA tagja (l. 1899; r. 1910–49; t. 1914; ig. 1922). Csak a gimn.-ban tanult meg magyarul, első műveit német nyelven írta. 1882-től a bp.-i egy.-en jogot hallgatott, majd joggyakornok Temesvárott. Bp.-en egy halálos végű párbaja miatt a váci államfogházba került, itt írta Fenn és lenn című, 1890-ben meg jelent regényét, s elnyerte vele az Egyetemes Regénytár pályadíját. 1891-től Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjának belső munkatársa. 1894, dec.-ben megindította és 1944-ig szerk. az Új Idők c. szépirodalmi hetilapot. 1903-ban egyik alapítója s megalapításától főmunkatársa Az Újság c. lapnak. 1891-ben a Petőfi Társ., 1893-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett, 1904–20-ban a Petőfi Társ. elnöke. 1919–22, 1929–31 és 1945–46 között az MTA másodelnöke. 1896-tól két cikluson át ogy.-i képviselő, Tisza István politikájának híve. Együtt indították 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot. 1927-től a felsőház tagja. 1919 után tevékenyen részt vett az irredenta revíziós mozgalmakban, 1929-től a Revíziós Liga elnöke. 1945 után visszavonultan élt. Regényei, elbeszélései, színművei fordulatos meseszövésük, találóan jellemzett alakjaik ellenére is egyre felszínesebbekké, művészileg sekélyessé váltak, az egykorú dzsentritársadalmat eszményítette bennük. Népszerűek voltak történeti regényei, melyekben a m. múlt egy-egy reakciós-konzervatív szemlélettel megrajzolt sorsfordulója jelenik meg. Színművei sokat szerepeltek a színházak műsorán. – F. m. A dolovai nábob leánya (színmű, Bp., 1893); Gyurkovics lányok (r., Bp., 1893); Gyurkovics fiúk (r., Bp., 1895); Ocskay brigadéros (dráma, Bp., 1901); Pogányok (r., Bp., 1902); Bizánc (dráma, Bp., 1904); Az arany hegedű (r., Bp., 1916); Kékróka (színmű, 1917); Az élet kapuja (r., Bp., 1919); H. F. munkái. Gyűjteményes díszkiadás (I–XL. Bp., 1925–30, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Várhegy (visszaemlékezés, Bp., 1933); H. F. válogatott munkáinak emlékkiadása (I–XL. Bp., 1934–3S); A gótikus ház (visszaemlékezés, Bp., 1939). Irod. H. F. Emlékkönyv (Bp., 1943); Kenyeres Imre: H. F. (Diárium, 1943. 10. sz.); Fitz József: H. F. irodalmi munkássága (Bp., 1944 Bibliográfiai Füz. S. sz.); Rónai Mihály András: H. F. (Irod. Újság, 1954. 6. sz.); Barta János: H. F. mai szemmel (Alföld, 1955)
