Julianus, Julián barát
Julianus, Julián barát (? – ? , 1237 után): domonkos rendi szerzetes. IV. Béla megbízásából a Keleten maradt magyarok megkeresésére indult, s első útjáról 1236-ban tért vissza. Az általa Ethylnek nevezett folyó, a Volga mentén megtalálta a magyarokat, s hírt hozott a tatárok előretöréséről. Második, 1237-ben megkezdett útjáról a tatárok támadása miatt vissza kellett fordulnia. Első utazásáról Ricardus domonkos rendi szerzetes neve alatt a pápához írt izgalmas és megrázó jelentés maradt fenn, mely nagy fontosságú történeti forrásunk. A jelentés szövege: De facto Hungariae Magnae ki van adva a Szentpétery Imre által szerk. Scriptores rerum Hungaricarum c. munkában (II, Bp., 1938). – Irod. Győrffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet (Bp., 1948); Győrffy György: Napkelet felfedezése (Bp., 1965). – Szi. Kodolányi János: Julianus barát (tört. r., Bp., 1938).
