Kéky Lajos, Kéki
Kéky Lajos, Kéki (Hajdúnánás, 1879. dec. 21. – Bp., 1946. okt. 29.): irodalomtörténész, tanár, az MTA tagja (l. 1924, r. 1941). A bp.-i egy.-en tanári oklevelet szerzett. Ezután 11 éven át gimn.-i tanár Bp.-en, majd 1917-től az Orsz. Színművészeti Ak. tanára. 1915-től a bp.-i egy. magántanára, 1930-tól rk. tanára. 1917-től a Kisfaludy Társ. tagja, 1920-tól másodtitkára, 1930-tól titkára. Főleg a m. nemzeti klasszicizmus korának nagy költőivel foglalkozó pozitivista cikkei és tanulmányai a konzervatív folyóiratokban jelentek meg. – F. m. Tompa Mihály (Bp., 1912); Baksay Sándor (Bp., 1917); Tanulmányok Arany János epikájáról (Bp., 1917); Petőfi (Bp., 1922); Beöthy Zsolt (Bp., 1924); Gárdonyi Géza (Bp., 1926); Vajda János (Bp., 1927); A magyar irodalom története (Bp., 1929); A százéves Kisfaludy Társaság (Bp., 1936); Négyesy László emlékezete (Bp., 1937). – Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962).
