Krüzselyi Erzsébet
Krüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1875. márc. 21. – Szatmárhegy, 1953. okt. 15.): költő, ~ Bálint leánya. Nyolcéves korában hallóidegeit hűdés érte, teljesen megsiketült, látása is korán meggyöngült, úgyhogy a külvilágot csak „örök csenddel, ködön át” érzékelte egész életében. Édesapja, ~ Bálint jogak.-i tanár irányította tanulmányait, s ugyancsak ő vezette be az irodalomba. Első írásai (cikkek, elbeszélések, humoreszkek és versek) Viski Böske néven láttak napvilágot: Szárnypróbálgatásain főleg Tompa Mihály hatása érezhető (őszi és temetői hangulatok). Az 1920-as években az újabb erdélyi líra (Reményik, Áprily) erős lendületet adott költészetének. – F. m. Versek (Máramarossziget, 1897); Újabb versek (Máramarossziget, 1902); Örök csendben (Máramarossziget, 1907); Csendország dalai (Bp., 1913); Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924); Örök csenddel ködön át (Bp., 1928).
