Lám Frigyes
Lám Frigyes (Késmárk, 1881. máj. 13. – Bp., 1955. dec. 27.): irodalomtörténész, költő, műfordító. A bp.-i egy.-en német és francia nyelvből és irodalomból 1905-ben tanári oklevelet, magyar nyelvből és irodalomból bölcsészdoktorátust szerzett. 1908-tól Győrött tanított. 1935-től 1938-ig, nyugalomba vonulásáig Bp: en gimn. tanár, majd címzetes ig. Számos irodalmi és tudományos egyesületnek volt tagja. 1921-től 1925-ig három verskötete jelent meg. Költészetének legfőbb ihletője szülőföldje: Szepesség és népe. Németre fordította Petőfi számos költeményét, Ady sok versét, lefordította Arany valamennyi balladáját, Vörösmarty, Kölcsey, Babits, Kosztolányi több költői alkotását, valamint Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és mások írásait. Németre fordította még Veres Péter Szegények szerelme c. regényét és Germanus Gyula Ibn Rumiról írott könyvét. Novellái, hosszabb elbeszélései a Szepesség múltját elevenítik meg. – F. m. Egy győri polgár a reformkorszakban (Győr, 1928); A győri német színészet története 1742 – 1885 (Győr, 1938); Győr a magyar regény és novella irodalomban (Győr, 1942). – Irod. Földessy Gyula: Egy nagy szepesi költő (Bp., 1936); Gagybátori E. László: L. F. (Magyar Csillag, 1943. I. sz.)
