Madai Gyula
Madai Gyula (Hajdúhadház, 1881. jún. – Debrecen, 1937. márc. 8.): költő. A bp.-i egy.-en szerzett tanári diplomát, 1907- től a bp.-i ref. gimn. tanára, 1936-tól nyugalomban. 1911 – 12-ben külföldi tanulmányutat tett. 1923-tól haláláig a hajdúnánási kerület egységes párti képviselője. A Petőfi Társ. tagja és főtitkára volt. Egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza intézménynek; az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület konzervatív szelletű elnöke, c. tankerületi főigazgató volt. Szerk. a Debreceni Gyorsírást, a Bethlen Gábor Kör emlékkönyvét és a Protestáns Szemlét. Mint költő a debreceni Bokréta csoport tagja volt Baja Mihály, Gyökössy Endre, Oláh Gábor társaságában. – F. m. A hajdúk beszéde (tanulmányok, Bp., 1909); A költői nyelv és Csokonai (Bp., 1910); Egy év külföldön (Bp., 1917); Gondolatok szárnyán (versek, Bp., 1922); Magyar feltámadás (politikai elmefuttatások, Bp., 1925); A Bizáky ház (színmű, Debrecen, 1925).
