Masszi Ferenc
Masszi Ferenc (Szolnok, 1925. nov. 23. – Bp., 1983. szept. 5.): orvos, belgyógyász az orvostudományok kandidátusa (1966). Középisk.-it Pécsett végezte. Érettségi után, 1944-ben a frontra vitték, ahol egy kisebb egység vezetését bízták rá. Katonái közül mindenki életben maradt. Amerikai hadifogságba került, ahonnan 1945-ben tért haza. A Pécsi Orvostudományi Egy.-en kezdte meg tanulmányait, majd Bp.-en folytatta, ahol 1952-ben kapott diplomát. Dolgozott a Rókus Kórházban, a II. sz. Belgyógyászati Klinikán, az Orsz. Onkológiai Intézetben. 1970-től haláláig vezette a Balassa Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztályát. Kinevezése után megszervezte és felszerelte osztályának endoscopos laboratóriumát. Közel 5000 endoscopos vizsgálatot végeztek el, orvosai gyakorlatot szereztek e nélkülözhetetlen vizsgálati módszerben. Kezdetben vajsárgával, majd ammónium-kloriddal hozott létre kísérletes rákot és ezek viselkedését vizsgálta normális környezetben. Több mint félszáz tudományos dolgozata jelent meg, számos nemzetközi kongresszuson tartott előadást. Tagja volt az International Union Against Cancer (1966) és a European Association for Cancer Research (1973) rákellenes tudományos társ.-oknak. Aktívan részt vett az orvosképzésben és továbbképzésben. Onkológiai belgyógyászat c. speciálkollégiumot vezetett az egy.-en. 1968-ban az Endokrin rendszer rosszindulatú daganatai c. tanulmányát az OTKI (Orvostovábbképző Intézet) továbbképző jegyzet formájában adta ki. – Irod. Gazdag Imre: M. F. dr. (1925-1983) (Orv. Hetil, 1984).
