Ökrös Sándor
Ökrös Sándor (Debrecen, 1902. márc. 6. – Nádudvar, 1987. máj. 8.): orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). Tanulmányait szülővárosában végezte, ahol 1927-ben orvosi diplomát szerzett. Már 1923-tól a debreceni kórbonctani intézetben működött, ahonnan 1936-ban a Törvényszéki Orvostani Intézetbe került. 1934-ben a kórbonctan, 1942-ben az igazságügyi orvostan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett, 1941-ben rk. tanári címet kapott. 1944-ben a Törvényszéki Orvostani Intézet megbízott vezetője, 1947-től r. tanárként ig.-ja, 1958-1969 között a bp.-i Igazságügyi Orvostani Intézet tanszékvezető tanára és ig.-ja. Kutatásai a korróziós technikára, a vitális és szupravitális szövettanra, az újlécrajzolatok összehasonlító vizsgálatára irányultak. Tudományos munkásságát közel 130 közlemény jelezte. Egyik alapítója volt a M. Pathológusok Társaságának, a M. Igazságügyi Orvostani Társulatnak, amelynek később elnöki tisztségét is viselte. A Nemzetközi Igazságügyi Orvostani Társulatnak 1957-1970 között elnöke, majd díszelnöke volt. – F. m. The Heredety of Papillary Pattern (Bp., 1965).
