Péter Ernő
Péter Ernő (Polgár, 1914. márc. 12. – Bp., 1973. szept. 19.): pedagógus. Bp.-en tanítói oklevelet szerzett (1935). Szabolcs vm.-ben helyettesként tanított (1935–37), majd különböző isk.-kban oktatott. Iskolaigazgató Nyíregyházán (1945–1949), a Pedagógusok Szakszervezetének osztályvezetője (1949–1954), a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) főelőadója (1954–57) és 1958-tól haláláig a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára volt. Részt vett a Magyar Pedagógiai Társaság életre hívásában (1967), az V. Nevelésügyi Kongresszus megrendezésében (1970). Tagja volt a SZOT elnökségének (1958-tól) és az MSZMP Központi Bizottságának (1962-től). – M. Földbérlő szövetkezetek a magyar földbirtokpolitika szolgálatában (Bp., 1940); A magyarság szabadságharca 48-ban és ma (Bp., 1943); A népfőiskola jövője (Bp., 1944); Neveléstörténet és szocialista pedagógia (társszerzővel, Bp., 1968); Kemény Gábor mozgalmi és (művelődés) politikai tevékenysége (Bp., 1969); Az iskola szerepe a társadalmi mobilitás biztosításában (tanulmány, szerk., Bp., 1971); A szocialista közoktatásért. Beszédek és írások (Bp., 1974). – Irod. P. E. (Ped. Szle, 1973. 10. sz.); P. E. (Pedagógusok L., 1973. 18. sz.).
