Scher Tibor
Scher Tibor (Kiskőrös, 1912. júl. 27. – Bp., 1975. júl. 2.): ókortörténész, a történelemtudományok kandidátusa (1963). A bp.-i tudományegy.-en és az Orsz. Rabbiképző Intézetben végzett (1936). Gimn. tanár volt 1945-ig. 1946–48-ban kultúrattasé Közel-Keleten és a jeruzsálemi M. Intézet vezetője. 1948–50-ben a bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán a dékáni hivatal vezetője, majd 1950–52-ben az MTA könyvtárának ig.-ja; ez időben alakult az MTA Keleti Könyvtára. 1952–56-ban a Pécsi Egy.-i Könyvtár ig.-ja. Két évig az Ukrán Tudományos Ak. Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1958-tól haláláig az ELTE könyvtártudományi, utóbb ókori-keleti tanszékén docens. Cikkeit a Magyar Könyvszemle, az Acta Orientalia, a Könyvtáros c. folyóiratok közölték. – F. m. Az ártó szellemek a Bibliában és a talmudi irodalomban (doktori értekezés, Bp., 1936); Az MTA Könyvtárának rövid története (Bp., 1951); A m. könyv és könyvtár a török háborúk és a nemzeti függetlenségi küzdelmek korában (Bp., 1962); Az írnok társadalmi helyzete és funkciói az ókori közel-keleti társadalmakban (kandidátusi értekezés, 1963); Föníciai és kanaáni feliratok (Bp., 1973).
