Veress Sándor
Veress Sándor (Sarkad, 1828. dec. 3. – Bukarest, 1884. okt. 27.): mérnök. ~ Endre és Ferenc apja, Ferenc (1830 – 1894) bátyja. A debreceni kollégium elvégzése után rövid ideig nevelősködött. A szabadságharcot Bem oldalán küzdötte végig, majd emigrációba kényszerült. Várnában, Konstantinápolyban és a Krímben élt, bejárta Kisázsiát, majd Dobrudzsában gazdálkodott. 1858-ban Párizsba utazott, hogy mérnöki tanulmányokat folytasson, onnan Londonba ment s ott szerzett oklevelet. 1859-ben az olasz-osztrák háborúban az itáliai m. légió kapitánya lett. Ennek feloszlatása után Bukarestben telepedett le, hol közel negyedszázadon át folytatott mérnöki gyakorlatot. Nevéhez fűződik az első romániai vasút megépítése. Vezető szerepet játszott a romániai m. egyesületekben; a Bukaresti Magyar Társulatnak tb. elnöke volt. Románia földjét, népét, szokásait és viszonyait ismertető, továbbá természettudományi cikkeit mo.-i lapokban, folyóiratokban és a romániai m. nyelvű sajtóban adta közte. Több tagosítási és földrajzi tárgyú munkája jelent meg Bukarestben román nyelven. – F. m. A magyar emigratio Keleten (I – II., Bp., 1878). – Irod. Koós Ferenc: Visszaemlékezés V. S.-ra (Brassó, 1890); Tóth Gyula: Emlékbeszéd (Bukaresti Magy. Újság, 1904. 47. sz.).
