aposztata
aposztata – ‘hitehagyó’. Julianus Apostata római császárt (331-363) gyermekkorában megkeresztelték, de császárként a pogány istenek kultuszát igyekezett helyreállítani. – aposztázia: ‘hittagadás, elpártolás egy nemes ügytől’.
Görög eredetű nemzetközi szavak (aposztatész, aposztaszia) az apo- (‘el, félre’) és (hi)sztémi (‘áll’) elemekből.
